Erre gondolt: ?
A választómező megváltoztatása azonnal és automatikusan elindítja a rendezést.
10 találat
A valótlanságoktól, vírusoktól és az álhírektől is félnek a magyar internetezők
Az NMHH a Scores Group kutatócéget bízta meg 2022-ben, hogy tárja föl, milyen kép rajzolódik ki az internet magyarországi megítéléséről, használatáról.
A Médiatanács 56/2023. (I. 31.) számú döntése
Médiatudatosság-fejlesztés közös erővel az álhírek elleni védekezés frontján
Közös kutatásokról, tanulmányokról, kiadványokról, szakmai rendezvényekről írt alá együttműködési megállapodást a Protestáns Újságírók Szövetsége és az NMHH.
Élesedik az álhírek elleni küzdelem: mi sem maradhatunk ki belőle
Átfogó felmérést publikált az Európai Bizottság a legnagyobb online platformok álhírellenes gyakorlatáról, miközben küszöbön a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály elfogadása is.
NMHH-kutatás: Védekeznénk az álhírekkel szemben, de ez nem mindig sikerül
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása alapján 2019-ben és 2020-ban is a legalább 16 éves internetezők mintegy fele találkozott tényként közölt, de félrevezető tartalmakkal, jellemzően a közösségi oldalakon.
A szólásszabadság korlátozása a büntetőjog eszközeivel II. – A rémhírterjesztés bűncselekményének elemei
A mai sajtóban gyakorta találkozunk olyan írásokkal, amelyek rémhírterjesztés miatti letartóztatásokról, vagy vádemelésekről írnak. Korábbi blogbejegyzésünkben már említést tettünk az álhírekkel szembeni fellépés eszközeként a szólásszabadság büntetőjogi korlátozásáról, illetőleg annak jelentőségéről, ehelyütt pedig a konkrét büntetőjogi szabály értelmezésére teszünk kísérletet. Fontos azonban már itt kiemelni, hogy a hazai büntetőjog nem önmagában a hazugságot (valótlan tényállítást) rendeli büntetni, a szabályozás ennél lényegesen komplexebb.
A szólásszabadság korlátozása a büntetőjog eszközeivel I. – Az álhír mint bűncselekmény
Nem túlzás azt kijelenteni, hogy az álhírek korát éljük. A pandémiás helyzet számos fronton kihívás elé állítja a jogalkotót, amelyek alapjogi kérdéseket is érintenek. Ilyen időkben kivételes fontosságú a valósághű információhoz és a tájékoztatáshoz való jog érvényesülésének biztosítása, a fake news elleni küzdelemben pedig a jog egyre gyakoribb eszköz. A magyar jogalkotó a rémhírterjesztés bűncselekményének módosításával átszabta egy régi norma hatókörét, konstatálva a szólásszabadság határait különleges jogrend idején.
A hírmegosztásban int óvatosságra az NMHH szeptemberi kampánya
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ma induló kampánya az álhírek felismeréséhez nyújt segítséget – elsősorban az idősebb generációknak.
NMHH-piackutatás: a közösségi oldalakon találkozhatunk leginkább álhírekkel
Az internetezők fele futott már bele álhírbe, derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lakossági felhasználói szokásokat felmérő kutatásának adataiból.
„A hír fake, a vélemény szabad” - a Segway találkozása a magyar online hírújságírással a Tóth Árpád sétányon
„Segway gázolt gyermeket a Budai Várban” adta hírül a ’lényeget’ a magyarországi online hírsajtó java szombaton (2018.06.02.). Ám ’hír’-ből csak a közlekedési eszköz (segway) és a helyszín (Tóth Árpád sétány) az igaz, minden más pedig hamis. Mi történt valójában és milyen tanulságai lehetnek e hírtorzulásnak egy olyan időszakban, amikor Európa és a világ éppen a fake news elleni harcát vívja?